1. A Föld 92 elemből épül fel ebből a 8 legfontosabb:
|
Elem |
%-os arány |
|
oxigén |
46,4 |
|
szilícium |
28,2 |
|
alumínium |
8,2 |
|
vas |
5,6 |
|
kálcium |
4,1 |
|
nátrium |
2,4 |
|
magnézium |
2,4 |
|
kálium |
2,1 |
|
többi elem |
0,7 |
2. A föld gömbhéja szerkezete:
Földünk az felépítő anyagok sűrűségének megfelelően gömbhéjakba rendeződik, ezek:
Honnan jöttek rá?
A Föld belsejéről a földrengéshullámok elemzésével lehet közvetett ismeretekhez jutni. Ahol az anyag sűrűsége megváltozik, a földrengés iránya megváltozik
Földkéreg: a legkülső, szilárd halmazállapotú. Bolygónk tömegének 1 %-a.
|
Szárazföldi kéreg |
Óceáni kéreg |
|
vastagabb (átlag 35 km) |
vékonyabb (5-8 km) |
|
sűrűsége kisebb |
sűrűsége nagyobb |
|
kőzetanyaga gránit |
kőzetanyaga bazalt |
|
idősebb, 3,8 milliárd is lehet |
fiatalabb 200 millió évnél |
|
felépítése változatosabb |
felépítése egyszerűbb |
Földköpeny: felső része szilárd, alatta magas hőmérsékletű, képlékeny állapotú -áramlásai mozgatják a szilárd kőzetlemezeket, asztenoszféra-. A Föld tömegének 68 %-a.
Földmag: fémes (Fe, Ni), jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A Föld tömegének 31 %-a.
Honnan származik a Föld belső hője? A radioaktív anyagok bomlásából (A film hosszú, de érdemes megnézni, csak több,mint 45 perc...)
A kőzetburok a felső földköpeny legfelső, szilárd részéből és az ugyancsak szilárd földkéregből áll. Átlagos vastagsága kontinensek alatt 70-100 km, óceánok alatt 50 km, a Föld sugarához képest tehát meglehetősen vékony réteg.
A Föld fizikai tulajdonságai
Az anyagok sűrűsége, nyomása és hőmérséklete a Föld középpontja felé haladva nő. A nyomás és a sűrűség növekedése nem folyamatos, hanem egyes szférák határain – különösen a köpeny és a maghéj határán – ugrásszerű.
Hőmérséklet:
Az ember eddig 3578 méteres mélységig jutott le a földfelszín alá, a legmélyebb művelésű dél-afrikai aranybányában. Tovább menni nagyon nehéz lenne, s ennek fő oka az egyre elviselhetetlenebb hőség. A hőmérséklet ugyanis 3 °C-kal növekszik 100 méterenként, azaz kb. 33 méterenként 1 °C-kal (ezt az értéket geotermikus gradiensnek nevezzük). Ez természetesen átlagos érték; Magyarország alföldi területein például 22 méteres leereszkedés is elégséges az 1 °C-os emelkedéshez.
Nagyobb mélységekből már nincsenek ilyen pontos adataink, az eredmények közvetett módszerek alkalmazásából adódnak.
Geotermikus gradiens:
Mágneses deklináció:
Direktcím: Kőzetburok
