földrajz_8

földrajz_8

Magmatizmus és vulkánosság

2018. november 25. - GHI

Mélységi magmatizmus:

- magma nem éri el a felszínt

felszín alatt megszilárdulhat →mélységi magmás kőzetek (gránit, gabbró)

Vulkanizmus:

Válaszolj  a kérdésekre!

1. Mit nevezünk vulkanizmusnak?

2. Mi a magma? Mi a láva?

3. Hol helyezkednek el a vulkánok a Földön?

4. A vulkánok típusai? Jellemzőik? Példa?

a)... b)... c)...

5. hogyan épül fel a vulkáni kúp?

Ismételjük át!

6. Mit nevezünk rétegvulkánnak?

7. Melyek az utóvulkáni működés típusai?

Nézzük meg együtt-illetve oldd meg egyedül!

Összegezve:

- a magma eléri felszínt

- felszínre ömlő magma=láva

- vulkánok a kőzetlemez-határokra jellemzőek

- magma kémiai összetételétől függ a vulkáni működés, felszínre kerülő anyag jellege

- vulkáni kőzetek csoportosítása (szilikáttartalom szerint): bázikus, semleges, savanyú

Oldd meg a feladatot!

És ezt is!

Végezd el a kísérletet!

I. Vulkánkitörés modellezése

II. Vulkáni tanúhegy

És amiről még itt beszélnünk kell:

A kihűlő magma alkotórészei meghatározott sorrendben válnak ki. Figyeld az ábrát, hogyan!

 Híres vulkánok

Krakatau

és ami rejtély

Mount Pelee

Mount St. Helene

és még egy kis adalék hozzá

III. Forrópontos vulkanizmus

ne keverd össze!

A lemeztektonika alapjai

Kőzetburok:

Szárazföldek alatt vastagabb - óceánok alatt vékonyabb

Lágyköpeny hőmérséklete és halmazállapota:

A felső köpenyben egy lágy réteg húzódik, az asztenoszféra. Átlaghőmérséklete 1340 °C körül mozog.

A hőeloszlás nem egyenletes: az óceáni hátságok alatt magasabb értékek jellemzők: itt több száz °C többlet is lehet.

Az asztenoszférában a szomszédos köpenyrészekhez képest alacsony nyomás uralkodik.→ A magas hőmérséklet és a viszonylag alacsony nyomás miatt az asztenoszféra anyaga nem szilárd, hanem a szilárdhoz közeli, enyhén képlékeny (plasztikus). Az asztenoszféra képlékenysége a lemeztektonikai folyamatok szempontjából döntő fontosságú.

A kőzetlemezek mozgása

nézd meg

A lemezmozgások típusai:

elcsúszó - ütköző - távolodó

ütköző: kontinentális→←kontinentális ; óceáni→←kontinentális ; óceáni→←óceáni

ütközés2

 Vulkanizmus

(Pompeji napja)

Kőzetburok - a Föld gömbhéjas szerkezete

1. A Föld 92 elemből épül fel ebből a 8 legfontosabb:

Elem 

%-os arány 

 oxigén

 46,4

 szilícium

 28,2

 alumínium

 8,2

 vas

 5,6

 kálcium

 4,1

 nátrium

 2,4

 magnézium

 2,4

 kálium

 2,1

 többi elem

 0,7

2. A föld gömbhéja szerkezete:

Földünk az felépítő anyagok sűrűségének megfelelően gömbhéjakba rendeződik, ezek:

Gömbhéjak I.

Gömbhéjak II.

Honnan jöttek rá?

A Föld belsejéről a földrengéshullámok elemzésével lehet közvetett ismeretekhez jutni. Ahol az anyag sűrűsége megváltozik, a földrengés iránya megváltozik

Földkéreg: a legkülső, szilárd halmazállapotú. Bolygónk tömegének 1 %-a.

Szárazföldi kéreg

 Óceáni kéreg

 vastagabb (átlag 35 km)

 vékonyabb (5-8 km)

 sűrűsége kisebb

 sűrűsége nagyobb

 kőzetanyaga gránit

 kőzetanyaga bazalt

 idősebb, 3,8 milliárd is lehet

 fiatalabb 200 millió évnél

 felépítése változatosabb

 felépítése egyszerűbb

 

Földköpeny: felső része szilárd, alatta magas hőmérsékletű, képlékeny állapotú -áramlásai mozgatják a szilárd kőzetlemezeket, asztenoszféra-. A Föld tömegének 68 %-a.

Földmag: fémes (Fe, Ni), jól vezető anyagokból áll, melyek a maghéjban folyékony, a belső magban szilárd halmazállapotban vannak és extrém nyomás alatt állnak. A Föld tömegének 31 %-a.

 

Honnan származik a Föld belső hője?  A radioaktív anyagok bomlásából (A film hosszú, de érdemes megnézni, csak több,mint 45 perc...)

A kőzetburok a felső földköpeny legfelső, szilárd részéből és az ugyancsak szilárd földkéregből áll. Átlagos vastagsága kontinensek alatt 70-100 km, óceánok alatt 50 km, a Föld sugarához képest tehát meglehetősen vékony réteg.

A Föld fizikai tulajdonságai

Az anyagok sűrűsége, nyomása és hőmérséklete a Föld középpontja felé haladva nő. A nyomás és a sűrűség növekedése nem folyamatos, hanem egyes szférák határain – különösen a köpeny és a maghéj határán – ugrásszerű.

Hőmérséklet:

Az ember eddig 3578 méteres mélységig jutott le a földfelszín alá, a legmélyebb művelésű dél-afrikai aranybányában. Tovább menni nagyon nehéz lenne, s ennek fő oka az egyre elviselhetetlenebb hőség. A hőmérséklet ugyanis 3 °C-kal növekszik 100 méterenként, azaz kb. 33 méterenként 1 °C-kal (ezt az értéket geotermikus gradiensnek nevezzük). Ez természetesen átlagos érték; Magyarország alföldi területein például 22 méteres leereszkedés is elégséges az 1 °C-os emelkedéshez.
Nagyobb mélységekből már nincsenek ilyen pontos adataink, az eredmények közvetett módszerek alkalmazásából adódnak.

Geotermikus gradiens:

 Mágneses deklináció:

Egy kis összefoglalás

 ha nem működne

Oldd meg a feladatot!!

Direktcím: Kőzetburok

süti beállítások módosítása